Magazin, Design-ügy

Amit a social designról tudni érdemes

mome szociális design ivocsap

Fedezd fel velünk a design főbb területeit és válj te is tájékozott design-fogyasztóvá!

Talán máris tisztában vagy vele, hogy a design tulajdonképp egy gyűjtőfogalom. Számos alterülete létezik aszerint, hogy mire használják, vagy hogy mi a tervezés, tárgyalkotás mögötti motiváció.

Egy designtermék egyesíti magában a praktikus és az esztétikai elvárásokat. De ahogy Moholy-Nagy László is mondta,

“Nem a tárgy, az ember a cél.”

Az új Bauhaus irányzat világhírű, magyar származású alapítója és képviselője is arra utalt, hogy nincs értelme tervezni valamit, aminek nincs köze az emberhez, a befogadóhoz, a felhasználóhoz. Egy tárgy létrejöttének célja, hogy hasson a használójára, akár érzelmi, akár praktikus síkon. (Ma már a szolgáltatásokat is idesorolhatjuk, hiszen a szolgáltatás-design egy feltörekvő és egyre fontosabb terület.)

A design tehát egy praktikus és kézzelfogható reakció egy helyzetre, problémára, vagy akár egy társadalmi kihívásra. Tulajdonképpen erre az alaplogikára épül a social design (magyarul szociális design) és minden termék, vállalkozás vagy szolgáltatás, ami a fogalomhoz köthető.

A szociális érzékenység kulcsfontosságú

A social design abba az alcsoportba tartozik a designon belül, ahol kifejezetten a cél, a probléma vezeti a tervezést és a termék kialakításának folyamatát.

Általánosságban elmondható, hogy a szociális design az adott kultúrából építkezik, célja a közösség funkcionalitásának erősítése és a multidiszciplináris, konszenzus alapú tervezési folyamat is.

Amikor a design ezen területéről beszélünk, akkor olyan termékekre, projektekre gondolunk, amik egy-egy társadalmi probléma megoldását célozzák meg. Legyen az társadalmi felzárkóztatás Magyarországon, vízhordási kihívások Afrikában, vagy akár egy érzékenyítő társasjáték a nemi egyenlőségről.

Mindegyik termék mögött van egy konkrét probléma, célcsoporttal, elérendő mérföldkövekkel. Ezekhez társul majd a legmegfelelőbb eszköz, hordozó felület, szolgáltatás. Mindezek meghatározása után kezdődhet el az ergonómiai fejlesztés, illetve a konkrét kivitelezés. A teljes tervezési folyamat tehát alárendelődik a cél mellett a körülményeknek és az aktuális lehetőségeknek.

Sokkal érzékenyebb tehát egy szociális design termék arra a kontextusra, amiben megszületik, mint az egyéb designtermékek. Hiába szeretne mondjuk a tervező egy bizonyos alapanyagot használni, ha az nem elérhető, vagy esetleg tiltott anyag az adott közösségben, természeti környezetben. A szociális designnak ugyanis egyik fontos jellemzője, hogy igyekszik a lokális alapanyagokat, társadalmi normákat beépíteni a termékbe, hiszen ezek teszik igazán elérhetővé, működőképessé és hatékonnyá azt.

Miért fontos a social design?

Mindenki találkozott már szociális designnal az életében, legfeljebb nem tudatosult benne, hogy az az volt. Épp ez a lényege, hogy egyszerűbbé, kényelmesebbé és támogatóbbá tegye a körülöttünk levő világunkat.

A design ezen válfajának sikeressége többek között abban rejlik, hogy

  • összeköti a társadalmi problémákat és a kreativitást (eredeti jelentésében problémamegoldási képességet), így új nézőpontból megközelítve, elérhető és hatékony eszközzel tudunk reagálni bizonyos kihívások megoldásaihoz.
  • mindennapos problémákra egyszerű és praktikus választ tud adni termékek, szolgáltatások által, amik akár sorsokat írhatnak át.
  • modern eszközökkel, a korhoz és a helyzethez leginkább illeszkedő megoldást nyújt.
  • sokszor hatékonyabb, mint mondjuk egy rendszerszintű intézkedés, hiszen közvetlenül az érintetteket célozza meg.
  • viszonylag gyorsan tud reagálni helyzetekre, így a kínált megoldás sem évül el, mire célba ér.

Ha te is találkozol social design projekttel, támogasd a résztvevők munkáját és tegyük közösen a világot egy jobb hellyé a design eszközeivel!

Néhány példa itthonról

Toronyi Péter – Kálha

A főzésre, ülésre és fűtésre is alkalmas tárgyat Toronyi Péter formatervező a mélyszegénységben élők megsegítésére alkotta meg még MOME-s évei alatt, 2012-ben.

A tervezés során fontos szempont volt, hogy helyileg elérhető, olcsó alapanyagokból, egyszerűen előállítható tárgy szülessen. Ráadásul a célcsoport lehetőségeit figyelembe véve egyértelmű volt, hogy analóg eszköz a cél.

Perceptual Thinkers

A 2015-ben alapított magyar divatmárka az autizmusssal élők igényeire koncentrálva tervezi ruhadarabjait.

Az autizmussal élők speciális szükségleteiket játékos módon építik be a ruhákba, így láthatóvá teszik azokat a külvilág számára is.

A termékek mellett a márka alapítói a tervezés során összegyűjtött tudást is szívesen megosztják, hiszen a márkával elsősorban a speciális igényűek támogatása és az életük megkönnyítése a cél.

Felhőgyár projekt – MOME EcoLab

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem EcoLab-ja által indított szociális design projektben egy sokszínű stáb állt össze. Szociológusok, különböző területről érkező tervezők és pedagógusok is aktív szereplők voltak a program kidolgozásában és megvalósításában.

Az ország, és Európa egyik legszegényebb régiójában, a Bódva-völgyben hozták létre a kísérleti projektet a Bódvaszilasi Általános Iskolával együtt.

A social designra jellemző módon a helyi közösségből építkezve, a gyerekek igényei által vezetve dolgoztak együtt a szereplők, hogy a design eszközeivel támogassák a mélyszegénységből való kitörésüket.

A projektről bővebben ITT olvashatsz.

Related Posts